Függhetünk bizonyos anyagoktól vagy viselkedéstől. De lehet érzelemtől is függni?
 
Negatív eseményeket tapasztalunk: értelmezzük őket, aztán egy általános szabályt alkotunk, ami meghatározza azt, ahogyan észleljük a dolgokat. Az eredmény: függés a dühtől, a félelemtől vagy a szomorúságtól. Más szóval a világot ezen érzelem szemüvegén keresztül látjuk.
 
Negatív érzelmek egész arzenálját tapasztaljuk, de úgy tűnik, hogy az említett érzelmek valamelyikéből erednek.

Lássunk néhány példát.

 

• A düh lehet dühkitörés vagy verbális kirobbanás. Lehet az elégedetlenség, frusztráció, csalódottság vagy neheztelés formája.

• A félelem nemcsak bénító, testremegést okozó, adrenalint pumpáló érzés, de megnyilvánulhat például az önmagunk vagy mások iránti bizalom hiányaként, vagy lehet tétovázás, határozatlanság, kétség, szorongás vagy halogatás is.

• A szomorúság jelentkezhet levertségként, közönyként, tehetetlenségként vagy egy hiányérzet formájában is.

 

A függést általában túlzott és romboló viselkedéssel vagy egy kémiai szer túlzott használatával asszociálják. Az ’addikció’ szó gyengeséget, valamitől való függést idéz fel bennünk. Ugyanez mondható el az érzelmi addikcióról vagy függésről is.
 
Az érzelmi függés nemcsak beárnyalja a világunkat, hanem támaszt is jelenthet a számunkra. Belekényszerít a fájdalmas érzések és reakciók könyörtelen csapdájába. Ezért ahhoz, hogy mentálisan és érzelmileg jól érezzük magunkat, döntő fontosságú megvizsgálnunk, hogy általában hogyan érezzük magunkat és felmérnünk, vajon nem érvényes-e ránk a negatív érzelmi függés?