A tizenkét lépés

 

A 12 lépés olyan tananyag, amely alkalmas arra, hogy változzunk és új, kiegyensúlyozottabb életvitelt alakítsunk ki.

 

1. Megvallottuk, hogy teljesen tehetetlenek vagyunk szenvedélyeinkkel, megrögzött káros szokásainkkal szemben, és beláttuk, hogy képtelenek vagyunk életünket irányítani.

2. Felismertük és hisszük azt, hogy rajtunk kívül álló, felettünk álló hatalom tud csak bennünket helyreállítani és kijózanítani.

3. Meghoztuk azt a döntést, hogy életünket és akaratunkat Isten gondoskodására bízzuk.

4. Gondos és félelem nélküli önvizsgálatot tartottunk, erkölcsi leltárt készítünk.

5. Bevallottuk és néven neveztük helytelen tetteinket és bűneinket Istennek, önmagunknak és egy másik embertársunknak is.

6. Mindannyian készek voltunk arra, hogy Isten végképp távolítsa el jellemünk minden torzulását.

7. Alázatosan kértük őt, hogy szabadítson meg bennünket minden vétkünktől.

8. Összeállítottuk azoknak a személyeknek a listáját, akiket megbántottunk és megkárosítottunk és készek vagyunk kárpótolni őket.

9. Lépéseket tettünk azok kártalanítására, akiknél lehetett. Ez alól azok kivételt képeznek azok, akiket még jobban megbántanánk vagy másoknak okoznánk ezzel kárt.

10. Folyamatosan figyeljük önmagunkat, számadást készítünk és ha ismét rosszul teszünk valamit, azonnal elismerjük.

11. Imádsággal és elmélkedéssel tudatosan igyekszünk arra, hogy Istennel való kapcsolatunk egyre jobb legyen. Kérjük, hogy jobban megismerjük akaratát, és tőle várjuk az erőt a megvalósításhoz.

12. A fenti lépések szellemi átéléseket hoztak, és megpróbáljuk másoknak is továbbadni, valamint életünk minden területén gyakoroljuk ezeket az alapelveket.

Az elengedés

 

A kapcsolati függőségből való szabadulás az, hogy elengedjük a túlzott felelősségvállalás  érzéseit.

 

• Az elengedés nem az, hogy ezután nemtörődöm leszek, hanem annak felismerése, hogy nem tehetek meg dolgokat mások helyett.

• Az elengedés nem az, hogy eltaszítom magamtól a másik embert, hanem annak felismerése, hogy nem irányíthatom.

• Az elengedés nem az, hogy a másikat továbbsegítem a rosszban, hanem az, hogy megengedem neki, hogy a következményekből tanuljon.

• Az elengedés saját erőtlenségem, tehetetlenségem beismerése, mellyel elfogadom, hogy a dolgok kimenetele nem az én kezemben van.

• Az elengedés nem próbál megváltoztatni vagy okolni másokat, hiszen csak magamat változtathatom meg.

• Az elengedés nem közönyt vagy érdektelenséget jelent valaki iránt, hanem törődést.

• Az elengedés nem rendbe hoz, hanem támogat.

• Az elengedés nem megítél, hanem hagyja, hogy a másik is esendő emberi lény legyen.

• Az elengedés nem az, amikor minden következményt én próbálok elrendezni, hanem megengedem a másiknak, hogy megtapasztalja saját dolgainak kimenetelét.

• Az elengedés azt jelenti, hogy nem oltalmazom a másikat, hanem engedem, hogy a másik szembesüljön a valósággal.

• Az elengedés nem tagadás, hanem elfogadás.

• Az elengedés nem korholás, szidás vagy vitázás, hanem saját hiányosságaim felkutatása és kiigazítása.

• Az elengedés nem az, amikor mindent a saját elképzeléseimre formálok, hanem úgy fogadok minden napot, ahogy az jön, magamhoz ölelve a pillanatot.

• Az elengedés nem mások kritizálása vagy irányítása, hanem megpróbálok azzá válni, ami az álmaim szerint lehetek.

• Az elengedés nem sajnálkozik a múlton, hanem előre tekint, fejlődik és a jövőnek él.

• Az elengedés kevesebbet fél, bővölködőn él és jobban szeret!

 

Az elengedés gyümölcse a békesség.

Szennyeslista

 

Ezek olyan jellemvonások, amelyek – úgy tűnik – közösek bennünk, mivel alkoholista vagy más módon rosszul működő környezetben nőttünk fel.

 

Forrás: The 'Laundry List' - Newcomer (ACA CAL)

 

1. Elszigetelődtünk és féltünk az emberektől és a tekintéllyel rendelkezőktől.

2. Hajszoltuk az elismerést, és közben elveszítettük önmagunkat.

3. Megijedünk a dühös emberektől és bármilyen személyes kritikától.

4. Mi magunk is alkoholisták leszünk és/vagy alkoholista, esetleg más függőségben szenvedő, pl. munkamániás partnert választunk, hogy kielégítse a mi beteges elhagyatottsági szükségletünket.

5. Az áldozat nézőpontjából éljük az életünket, és szerelmi illetve baráti kapcsolatainkban ezáltal válunk vonzóvá.

6. Túlfejlett felelősségérzetünk van, és könnyebb másokkal törődnünk, mint saját magunkkal. Ez teszi lehetővé, hogy ne kelljen foglalkoznunk saját hibáinkkal.

7. Bűnösnek érezzük magunkat, amkor nem hódolunk be másoknak és kiállunk magunkért.

8. Kényszeresen hajszoljuk az izgalmakat.

9. Összekeverjük az szeretetet a sajnálattal, és "szeretünk" embereket, akiket "sajnálunk vagy "megmenthetünk".

10. Traumatikus gyerekkorunkból eredő érzéseinket visszafojtottuk és elveszítettük a képességünket arra, hogy érezzük vagy kifejezzük az érzéseinket, mvel az túlságosan fájdalmas (tagadás).

11. Keményen bíráljuk magunkat, és nagyon alacsony az önbecsülésünk.

12. Függő személyiségek vagyunk, rettegünk az elhagyatottságtól, és mindent megteszünk, hogy fönntartsunk egy kapcsolatot azért, hogy ne tapasztaljuk meg az elhagyatás fájdalmas érzését, amit átéltünk beteg emberekkel élve, akik érzelmileg soha nem voltak velünk.

13. Az alkoholizmus családi betegség és mi átvettük a betegség jellegzetességeit, pdeig lehet, hogy sosem fogtuk meg a poharat.

14. Az alkoholista hozzátartozója inkább csak reagál, semmint cselekszik.

15. Azokhoz is hűségesek vagyunk, akik nem érdemlik meg.