Tizenkét lépés

  1. Megvallottuk, hogy teljesen tehetetlenek vagyunk szenvedélyeinkkel, megrögzött káros szokásainkkal szemben, és beláttuk, hogy képtelenek vagyunk életünket irányítani.

    „Mert tudom, hogy énbennem, vagyis a testemben nem lakik jó, minthogy arra, hogy akarjam a jót, van lehetőségem, de arra, hogy megtegyem, nincs.” Róm. 7.18
  2. Felismertük és hisszük azt, hogy rajtunk kívül álló, felettünk álló hatalom tud csak bennünket helyreállítani és kijózanítani.

    „mert Isten az, aki munkálja bennetek mind az akarást, mind a cselekvést az ő tetszésének megfelelően.” Fil. 2.13
  3. Meghoztuk azt a döntést, hogy életünket és akaratunkat Isten gondoskodására bízzuk.

    „Az Isten irgalmára kérlek tehát titeket, testvéreim, hogy okos istentiszteletként szánjátok oda testeteket él› és szent áldozatul, amely tetszik az Istennek” Róm. 12.1
  4. Gondos és félelem nélküli önvizsgálatot tartottunk, erkölcsi leltárt készítünk.

    „Inkább kutassuk, vizsgáljuk meg útjainkat, és térjünk meg az ÚRhoz!” Jeremiás Siralmai 3.40
  5. Bevallottuk és néven neveztük helytelen tetteinket és bűneinket Istennek, önmagunknak és egymásnak is.

    „Valljátok meg azért egymásnak bűneiteket, és imádkozzatok egymásért, hogy meggyógyuljatok.” Jak. 5.16
  6. Mindannyian készek voltunk arra, hogy Isten végképp távolítsa el jellemünk minden torzulását.

    „Alázzátok meg magatokat az Úr előtt, és ő felmagasztal titeket.” Jak. 4.10
  7. Alázatosan kértük őt, hogy szabadítson meg bennünket minden vétkünktől.

    „Ha megvalljuk bűneinket, hű és igaz ő: megbocsátja bűneinket, és megtisztít minket minden gonoszságtól.” 1Jn. 1.9
  8. Összeállítottuk azoknak a személyeknek a listáját, akiket megbántottunk és megkárosítottunk és készek vagyunk kárpótolni őket.

    „És amint szeretnétek, hogy az emberek veletek bánjanak, ti is úgy bánjatok velük.” Lk. 6.31
  9. Lépéseket tettünk azok kártalanítására, akiknél lehetett. Ez alól azok kivételt képeznek azok, akiket még jobban megbántanánk vagy másoknak okoznánk ezzel kárt.

    „Ha tehát áldozati ajándékodat az oltárhoz viszed, és ott jut eszedbe, hogy atyádfiának valami panasza van ellened, hagyd ott ajándékodat az oltár előtt, menj el, békülj ki előbb atyádfiával, és csak azután térj vissza, s vidd fel ajándékodat.” Mt. 5.23
  10. Folyamatosan figyeljük önmagunkat, számadást készítünk és ha ismét rosszul teszünk valamit, azonnal elismerjük.

    „Aki tehát azt gondolja, hogy áll, vigyázzon, hogy el ne essék” 1Kor. 10.12
  11. Imádsággal és elmélkedéssel tudatosan igyekszünk arra, hogy Istennel való kapcsolatunk egyre jobb legyen. Kérjük, hogy jobban megismerjük akaratát, és tőle várjuk az erőt a megvalósításhoz.

    „A Krisztus beszéde lakjék bennetek gazdagon” Kol. 3.16
  12. A fenti lépések szellemi átéléseket hoztak, és megpróbáljuk másoknak is továbbadni, valamint életünk minden területén gyakoroljuk ezeket az alapelveket.

    „Testvéreim, ha valakit tetten is érnek valamilyen bűnben, ti, akik lelki emberek vagytok, igazítsátok helyre az ilyet szelíd lélekkel. De azért vigyázz magadra, hogy kísértésbe ne essél.” Gal. 6.1